Politico: Nem segít Ukrajnának egy gyorsított EU-csatlakozás

„Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsított lebonyolítása senkinek sem segít – legkevésbé Ukrajnának” – írja Mat Whatley, korábbi brit tiszt és diplomata a Politicón.

Szerinte a továbblépéshez nem naiv optimizmusra van szükség, hanem Kijev háborús erőfeszítéseinek folyamatos, feltételekhez kötött támogatására.

A brit szerző szerint Donald Trump törekvése a háború befejezésére, jelentős ukrán engedmények árán, instabilitást szított Kijevben. Válaszul Európa megerősítette támogatását, irreális politikai döntéshozatalt ösztönözve, amely kevés teret enged az árnyaltságnak a Brüsszel és a Fehér Ház közötti vitában.

Ennek eredményeként a blokkon belül sokan most Ukrajna csatlakozásának radikálisan felgyorsítását követelik, miután az Európai Tanács 2022-ben tagjelölti státuszt adott neki. Sőt, bárkit, aki ezeket az ígéreteket akár a legenyhébben is kritizálja, most azzal vádolnak, hogy nem veszi komolyan Oroszország agresszióját, vagy akár Moszkvát is segíti.

Ahogy a cikk szerzője írja: Ukrajna EU-ba való felvétele azonban hatalmas kihívást jelent – ​​olyan kihívást, amely teljes mértékben átalakítaná a blokk költségvetési struktúráját és veszélyeztetné az egységet, 

Ezek az aggodalmak nem is olyan régen széles körben elterjedtek voltak a blokk vezetésén belül. 2023-ban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke megjegyezte, hogy Ukrajna a jogállamisági és korrupciós kihívások miatt nem áll készen a csatlakozásra, mondván: „Bárki, akinek köze volt Ukrajnához, tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt”.

A szerző emlékeztet: a számos reform ellenére ez a probléma makacsul fennáll. Az ország Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökségének 2024-es közvélemény-kutatása szerint az ukránok 90 százaléka úgy véli, hogy a korrupció továbbra is széles körben elterjedt, és a legtöbben azt mondják, hogy egyre rosszabb. 

Még aggasztóbb a Politico szerzője szerint, hogy az ország korrupcióellenes ügynökségeit ma már széles körben a politika eszközeinek is tekintik. Szemen Krivonosz, aki 2023 óta vezeti az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (NABU), például politikai adóssággal tartozik Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, Andrij Jermaknak, amiért két évvel korábban egy magas beosztást szerzett egy állami szabályozó szervnél.

Természetesen, Trumphoz hasonlóan, az előző amerikai kormányzat is aggodalmát fejezte ki az ukrajnai korrupció miatt. De mivel óvakodott attól, hogy muníciót adjon a republikánusoknak a 2024-es választások előtt, úgy döntött, hogy nem hozza fel nyilvánosan ezeket a kérdéseket – és ez a stratégia visszafelé sült el. A hallgatás csak megerősítette a Trump-tábor gyanúját az eltussolásról, és az ukrajnai segélyeket pártpolitikai törésvonallá változtatta. Ironikus módon ez segített megteremteni a feltételeket a drasztikus fellépéshez Trump megválasztása után.

Most, hogy hasonló szakadék tátong a transznacionális megközelítések terén, Európa bölcsen tenné, ha elkerülné a szakadék szélesítését – írja a brit szerző.

Juncker tudta, hogy Ukrajna számára bármi más, mint egy elhúzódó folyamat, hamis ígéret: 

Ehelyett a tagságot a hosszú távú stabilitás biztosításának és Ukrajna Nyugathoz való lehorgonyzásának eszközeként kínálják fel.

De ha ez kudarcot vall – vagy a folyamat határozatlan ideig elhúzódik –, a blokk azt is kockáztatja, hogy Ukrajna bizonytalanabb, sebezhetőbb helyzetbe kerül, mint korábban, végső soron pedig meghiúsítja az ajánlat célját – írja a szerző. Whatley leszögezi: Ukrajna reform nélküli gyors felvétele a múltbeli hibák megismétlését jelentené – csak nagyobb léptékben.

Fotó: STR / NurPhoto / NurPhoto via AFP